Gyakorlatok

Bevezető a jóga gyakorlásához,

valamint

Testhelyzetek


A jóga szerepe és helyzete a mai világban

Teljesen nyilvánvaló, hogy a XXI. századi Európában a jógának nem ugyanaz a szerepe, mint ami keleten volt az archaikus időkben. Egyrészt azért nem, mert az általános tudati elsötétedés következtében teljesen más a kiindulópont, aminek következtében a jóga célja is más szintre kerül, másrészt ha a szellemi megvalósítás nem a valóságos alapokra épül, akkor annak súlyos következményei lehetnek. Ha mondjuk valaki itt, Közép-Európában azzal a céllal kezdi el a jóga gyakorlását, hogy a halált legyőzve a halhatatlanságot megvalósítsa, akkor ezzel csak azt jelzi, hogy egyrészt fogalma sincs arról, mit jelent a szellemi megvalósítás, másrészt valójában nem is veszi komolyan a jóga gyakorlását, és csak az első kudarcra vár, hogy az egésznek hátat fordíthasson. Mivel a jóga a szellemi hierarchia tudománya is, ezért a jógázás elkezdésekor tisztában kell lenni azzal, hogy honnan és hová szeretnénk eljutni a gyakorlással, valamint azzal, hogy milyen szinteken és állapotokon kell túlemelkednünk ahhoz, hogy elérhessük a célunkat. Éppen ezért fontos tudatosítanunk magunkban a kiindulópontot, azt, hogy milyen tudati és létbeli meghatározottságokkal és megkötő erőkkel kell felvenni a harcot, milyen kondíciók és adottságok hátráltatják a tudati megszabadulás folyamatát. Mindezt azért is tisztán kell látni, mert minél jobban látja az ember a kötöttségeit és a meghatározottságait, annál erősebb indíttatás ébredhet fel benne a megszabadulás irányába, és annál eltökéltebb lehet a gyakorlatok végzése terén is. Ez azt jelenti, hogy az emberek különböző okoknál fogva kezdenek el jógázni, más és más célokat tűznek ki maguk elé, és mindegyiknek megvan a maga gyümölcse.

Általában hétféle okot különböztethetünk meg, ami miatt valaki a jóga ösvényére lép. Jógázhat például valaki azért, mert szeretne a pokoli szenvedéseitől megszabadulni, elege van, nem bírja tovább élete különböző megpróbáltatásait, és szeretne ezektől magszabadulni. Mások testi – sokszor gyógyíthatatlan – betegségekben szenvednek, és szeretnének egészségesek lenni. Megint mások, bár testileg egészségesek, de lelki-tudati szinten szenvednek, legtöbbször saját érzelmi vagy gondolati rendezetlenségeik miatt, és szeretnének kiegyensúlyozott életet élni. Vannak olyanok, akiknek sem pokoli szenvedéseik, sem testi vagy lelki-tudati betegségük nincs, viszont keresik az emberi élet értelmét, szellemi keresők, akik szeretnék megtalálni a születések körforgásából kivezető utat. Megint mások olyan harcosok, akik már eleve tudják, hogy magukat kell legyőzniük, és ezért testi és lelki-tudati szinten egyaránt szeretnék birtokolni saját maguk felett az uralmat. Megint mások úgy születnek, hogy birtokukban van a jóga tudása, és már születésüktől fogva vonzódnak a jóga szellemiségéhez, hamar képesek visszaemlékezni és feleleveníteni magas jóga szinteket. Ezekből lesznek a jógik, a jóga mesterek, akik életüket teljesen a jógának szentelik. És végül vannak az időtlenségből megjelent megszabadult isten-emberek, de ezekről sosem derül ki, hogy a jóga tudását is abszolút szinten birtokolják. Ez a hét ok lehet, ami a jóga ösvényére vezetheti az embert. Mindegyik szintnek megvan a maga létjogosultsága, és a jóga képes minden szinten segítségére lenni a létforgatag szenvedései között őrlődő embernek. Úgy is mondhatjuk, hogy a jóga képes az ember minden problémájára választ és megoldást adni. Nem a világ problémáira, mert azokat a problémákat a “problémás emberek” hozzák létre, hanem az egyes ember problémáira, legyenek lelki-tudati, egzisztenciális, vagy egészséggel kapcsolatos nehézségek. A nyugati világban ezek a problémák rendkívül megszaporodtak, s ezek nagy része civilizációs probléma, a felgyorsultság, a kapkodás, a nyugtalanság, a rohanás, de kiváltképp a belső önismereti technikák háttérbe szorulása és elfelejtése, önmagunk szellemi, lelki-tudati és élettani folymatainak a nem ismerete. Mindezek olyan helyzetbe hozzák az embert, hogy látszólagos jóléte ellenére teljesen kilátástalanná válhat az élete.

A modern ember minden szinten kiadja kezéből sorsa irányítását. Az egészségéről gondoskodik az orvos, a lelkéről a pap, tudatáról a szórakoztatóipar, gyermeke neveléséről az állam, az államról a politikusok, és így tovább. Ezért azután a nyugati ember elhanyagolja testét, tudatát, szellemét, környezetét egyaránt: az élet értelmetlenné válik, ez pedig maga után vonja mindazt a sok értelmetlenséget, amit a modern ember “az élet jobbítása érdekében” kiagyal, s amelyek még messzebb viszik a létezés valódi megoldásától. Ugyanakkor “kívül” nincs mit és miért elítélni, mert minden olyan, amilyennek lennie kell. Nincs egy ún. “nagy gonosz”, aki a világot rosszá teszi, hanem ez a tudatlanság, a tudatos létezés hiánya. Ha az ember tudatos, akkor rendbe jön a világ, ha pedig tudattalanul kiadja kezéből a sorsának az irányítását, akkor minden – beleértve a világi folyamatokat is – összezavarodik. Ugyanez vonatkozik a testi egészségére is. Ha valaki nem ismeri teste működését, a benne lezajló élettani folyamatokat, ha nem tudja tudatosan irányítani ezeket, mint a jó kocsis a lovait, akkor a tudattalan folymatok szükségszerűen vezetnek a testi egészség megbomlásához, betegséghez, szenvedéshez. Sokkal inkább így van ez a lelki-tudati és szellemi folyamatok esetében. Mert ha nagyon leegyszerűsítve akarjuk megfogalmazni a jóga lényegét, akkor azt mondhatjuk, hogy az nem más, mint az emberben végbemenő folyamatok tudatos megismerése, irányítása és vezetése, mind a három – testi, lelki-tudati és szellemmi – szinten. Tény, hogy a nyugati ember elszokott a belső folyamatok figyelésétől, mondhatnánk sokkal extrovertáltabb, kifelé fordultabb, mint a keleti. Ugyanakkor különböző lélektani elméleteket hozott létre és egy külön szakma alakult ki a lélek folyamatainak megismerésére, a pszichológia, ez azonban teljesen más céllal és módszerekkel működik, mint a jóga.

Mindent összevetve, ezektől az okoktól vezérelve megkíséreltünk egy olyan összefüggő jógarendszert – természetesen a klasszikus jóga elemeiből építkezve – létrehozni, amelyben nem vész el a jóga lényegét alkotó hierarchia, tehát minden szinten biztosítja a szellemi fejlődés lehetőségét, ugyanakkor a lehető legteljesebben figyelembe veszi a nyugati ember életmódját és lelki-tudati sajátosságait.

Minden bizonnyal hosszú időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy a jóga véglegesen megtalálja a helyét a nyugati világban, úgy is mint a tökéletesség elérésének eszköze, és úgy is, mint ami számos lelki és testi probllémát segít megszüntetni. Éppen ezért törekszünk arra, hogy a jóga elvi és gyakorlati rendszerét a lehető legtermészetesebb módon közelítsük meg, háttérbe helyezve mind az eredeti szanszkrit kifejezéseket, mind a modern értelmezéseket, és a jóga tanítását az “itt és most” feltételrendszere alapján alkalmazzuk. Ugyanakkor, mivel a jóga elsődlegesen a tudat fejlesztésének és a tudatosság fokozásának az eszköze, ezért megelőzi és végig elkíséri a tanításokban való elmélyedés, a jóga szellemének tanulmányozása, kutatása, megismerése. A jóga létszemléletének megismerése egyfajta világképváltást is jelent, amiről tudjuk jól, hogy nem egszerű dolog, mert az ember általában – különösen nyugaton – ragaszkodik elképzeléseihez és berögzült szemléletmódjához. Sokszor hosszú tanulmányokat és sok tapasztalást igényel az, hogy fel tudjuk adni a nyugaton belénk nevelt, megszokott, merev és lezárt világképünket. Azt a világképet, amely az emberből egy teljesen kiszolgáltatott, szeretetet, boldogságot és örömöket hajszoló kreatúrát csinált, egy olyanért, amely visszaadja az ember szabadságát, lehetőségeit és önmagába vetett hitét. Mert a jógázónak ilyen létszemléleti alapokon kell állnia.

A jógával kapcsolatban is meg kell találnunk azt a keskeny ösvényt, amely az ortodox tradícionális és a New Age emocionális jógaértelmezése között húzódik. Ezért az látszik célszerűnek, ha a tradícionális jóga tanításaira építkezve, ugyanakkor a (közép-)európai mentalitást és viszonyokat figyelembe véve törekszünk összeállítani egy olyan jóga gyakorlat sorozatot, amely egyfelől hordozza mindazt a lehetőséget, amelyet a tradícionális jóga tanít, másfelől beilleszthető mindennapjainkba, praktikus segítséget nyújtva ezzel a betegségeink, valamint lelki-tudati kimozdultságaink és rendezetlenségeink legyőzéséhez. Ennek a megközelítésnek tartalmaznia kell mindazt, ami a folytonos továbblépéshez szükséges, tehát át kell fognia a jóga teljességét, a teljes megszabadulás lehetőségét is beleértve, ugyanakkor a legalacsonyabb emberi létállapotokra jellemző problémákra, testi és lelki-tudati szenvedésekre is megoldási lehetőséget is kell kínálnia. Ilyen elvárások alapján állítottuk össze a “Hét világ jógája” elnevezésű gyakorlatrendszert, amely középút kíván lenni a jóga ősi és modern megközelítései között.

Gyakorlati tanácsok a testhelyzetek gyakorlásához

A jóga testhelyzetek gyakorlása közben nemcsak a testhelyzetek tudatosítására kell összpontosítani, hanem a test minden helyzetére, ki kell fejleszteni a “test-tudatot”. Ennek alapja a fiziológiai folyamatok és általában a természeti folyamatok ismerete, mert ennek alapján tudja a törekvő meghatározni, hogy mi az, ami szükséges a szervezet tökéletes működéséhez, és mi az, ami nem. A betegségek jelzik a testben zajló folyamatok egensúlyának felborulását, ám a jóga útján ezt az egyensúlyt tudatosan fenn kell tartani. Ezzel a kérdéskörrel foglalkozik a szakrális ind élettan, az ájur-véda. Ennek a helyi viszonyokra igazított változatát ismertettük az élettan részben. Az élettan ismerete azért fontos, mert a gyakorlatok idején az élettani folyamatok megváltoznak, és ezt a táplálkozás és az életvezetés szabályozásával korrigálni és irányítani kell. E képesség megszerzése után lehet biztonsággal nekilátni a testhelyzetek gyakorlásának.

Nagyon fontos, hogy a törekvő kifejlessze azt a képességét, amelynek révén képes megállapítani, hogy a gyakorlat végzése során hol van az a határ, amit csak fokozatosan és nagy éberséggel lehet átlépni. E képesség annál jobban felébred, minél inkább rászoktatjuk magunkat a bennünk zajló folyamatol figyelésére és értékelésére. Egyes testhelyzetek kapkodva vagy erőltetve történő felvétele sérüléseket okozhatnak, amelyek hosszú ideig hátráltathatnak bennünket gyakorlkataink végzésében!

A gyakorlatok végzésének idejével egyre jobban közelítsük meg a nap sarokpontjait, a napfelkeltét, a napnyugtát, a delet és az éjfélt, mert ezekben az időszakokban – különösen az első kettőben – a legerősebb az energia áramlása.

Csak akkor táplálkozzunk, amikor a Nap a horizont fölött van, de a legalkalmasabb időszak a napkelte és a delelés közötti felezőpont időszakával kezdődik (kb.10-11 óra), mert ekkor indul be az emésztő tűz áramlása a testben.

A gyakorlatok idejét tekintve legyünk magunkkal következetesek. Ha valamilyen ok miatt kihagyunk gyakorlatokat, akkor minden esetben tudatosítsuk: “Most ezért meg ezért kihagyom a gyakorlást”.

Az a legegyszerűbb, ha a környezetünkben tudják, hogy jógagyakorlatokat folytatunk, mert akkor idővel, ha látják az eredményt, úgyis tiszteletben tartják törekvésünket. Viszont a belső élményekről vagy felébredt erőkről – a mesteren kívül(ha van) – nem tudhat senki, mert azok a kimondás által erejüket vesztik.

Sok sikert a gyakorláshoz, és most lássuk a testhelyzeteket !

ugrás az elejére