A javasgyógyászat felépítése

A javasgyógyászat átfogó rendszerező elvből fakad, ami köré gyógyászati módszerek és azok alkalmazása épül. Az elméleten alapuló világnézet és a gyógyászati praxis valójában egy, csak a részletesebb megfigyelhetőség, a jobb megértés és alkalmazhatóság szempontjából osztjuk fel öt részre, a világot alkotó öt elemnek megfelelően.

A javaslás – nevének megfelelően – a gyógyítás javát igyekszik a legegyszerűbben felhasználni és összefogni. Számos “természetgyógyászati” irányzat által is ismert és sikeresen alkalmazott módszert foglal rendszerbe, beleértve a “modern” orvostudomány felhasználható elemeit is.

A javasgyógyászat egyensúlytan néven foglalja össze azt a rendszerező elvet, ami meghatározza a módszer irányultságát: a középen maradást. Ezzel, vagyis a szélsőségmentességgel kijelöli a célt és ismerteti a lehetséges módszereket ennek megvalósításához. Oly módon teszi ezt, hogy az életünkben pillanatról pillanatra megjelenő kibillentő erők mibenlétét szellemi, lelki és testi szinten is meghatározza, és feltárja a köztük lévő összefüggéseket. Ezek szem előtt tartásával tanítja a kibillent erők igázását, ami maga az egyensúlytan. E tan meghatározza az egészség (egyensúly) és a betegség (kibillentség) fogalmát is, valamint a gyógyító feladatát (mit, miért és hogyan tegyen).

Az egyensúlytan tehát közvetlenül a javasgyógyászat elméleti és gyakorlati elemeire támaszkodik. A gyógyítók képzése, azaz a javasképzés szintén az egyensúly témakörébe tartozik, mivel az elmélet és a gyakorlati módszerek megismerésén túl azok megvalósítása is cél. Ezért az egyensúlytan írásban nem, hanem – mintegy mester és tanítvány között – csupán élőszóban terjed.

A javasgyógyászat elméleti részében található az elemtan, amely a világunkban található elemeket ismerteti és csoportosítja, továbbá minőségi jellemzőik segítségével részletesen le is írja a kül- és belvilág alkotórészeit.

Az elemtanból továbbvezetve következik az elemi energetikai anatómia és élettan. Ez a témakör az elemeket irányító folyamatok, illetve energiaváltozások szabályszerűségeit és mozgatórugóit tárja fel. Az ember és környezete közötti analógiára támaszkodva a test felépítését (anatómia), s annak működését (élettan) ismerteti.

Az egészséges embert fenntartó folyamatok (táplálkozás, kiválasztás, átalakítás, ürítés) ismeretében kerülhet sor a kibillent, beteg szervezet vizsgálatára és az abban zajló történések megértésére. A kóros működés részletezése a kórélettan feladata, ide tartozik a betegségek okainak feltárása, lefolyásuk ismertetése, valamint csoportosításuk. A betegségek és azok megjelenési formáinak ismeretéből fejlődik ki a diagnosztika, ami a gyógyítás egyik fő pillére.

A javasgyógyászat gyakorlati része a gyógyászati módszerek ismertetésével kezdődik. Ennek első lépése, hogy a különböző gyógyászati irányok módszereit a szervezetben zajló folyamatokra kifejtett hatásuk alapján értékeli és csoportosítja. A gyógyászati módszereket egyenrangúan, eredetüktől függetlenül, csak a hatásuk figyelembevételével használja fel az egyensúly helyreállításának érdekében. Egyetlen gyógyászati módszert sem vall sajátjának, így végeredményben bármely kezelési módszert szabadon alkalmazza – legyen az tradicionális vagy modern -, ha a javasgyógyászat rendező elvével összhangba tudja hozni.

Az elmélet s így a tegnap már jelzett és holnap beteljesedő a diagnosztizálás képességének birtokában, valamint a kezelési módszerek ismeretében – amennyiben ezt tőlünk kérik – sikeresen kiválaszthatjuk és végezhetjük a legmegfelelőbb, a betegség gyökérokát is megszüntető terápiát – ami a gyógyítás másik fő pillére.

A világot és a testet ugyanaz az öt elem – éter, levegő, tűz, víz, föld – építi fel és a világban, csakúgy mint ahogy a testben három energia áramlik. A szél, a tűz vagy a víz energia zabolátlan felfokozódásakor ártó energiaként nyilvánul meg. Minél jobban eluralkodik egy vagy két ártó energia a testben, annál súlyosabb, esetleg betegségbe torkolló kibillentség, szenvedés következhet be.

Az egyes ártók tünetei:

ártó-szél okozta tünetek:

  • A pulzus szinte eltűnik, de ha a nyomás lazul, visszapattan; a vizelet víztisztaságú; bizonytalan, csapkodó elme; fanyar szájíz; mozgásigény; gyenge hang; székrekedés; szívfájdalmak, félelemérzések megerősödése; keringési csatornák elzáródása; csökkent életerő; korai öregedés;
  • bélgáz-megrekedés; megreked a vizelet és a széklet; levertség; kiszáradtság; rángásos rohamok; isiász; fejfájásrohamok; bőrkiszáradás; búgó, susogó hang a fülben; mérgezési tünetekhez hasonló szédülés; erős, vándorló fájdalmak; merevgörcsök a végtagokban; nehéz a végtagokat visszahúzni, majd nehéz kinyújtani; törési érzetek az izületekben; paralízis; mozgás közben jelentkező éles fájdalmak;
  • álmatlanság, ásítás, nyújtózkodási inger; nyakszirti, mellkasi és állkapcsi fájdalmak; hasüregi zajok; lesoványodás; ideges reszketés; szorongás; idegproblémák; emésztési zavarok; csontproblémák.
  • Legerősebben délután és kora hajnalban jelentkeznek.
  • A keserű és fanyar ízek fokozzák, az édes, savanyú és sós ízek gyógyítják a betegséget.
  • Legjobb gyógyszer az ártó-szél okozta betegségekre az alapos vastagbélmosás (beöntés).

ártó-tűz okozta tünetek:

  • Erős, határozott pulzus; rossz szagú, gőzös, narancssárga vizelet; fejfájás; kesernyés vagy savanykás szájíz; vastag lepedék a nyelven; száraz orrlyukak; vérpangás; szomjúság; szédelgés; az izmokban égés, és azok sorvadásának, pusztulásának érzete; vérzéses betegségek; gyomorsav-túltengés; gyulladásos bőrbetegségek; köszvény; fertőzések; sebek; kelések; ragályok; lázak; hevülések; nyilalló fájdalmak;éjszaka álmatlanság, de nappal aluszékonyság; bő izzadás; kellemetlen testszag; vér- és epehányás.
  • Legerősebben délben és éjfél körül, valamint evés közben jelentkeznek a tünetek.
  • A savanyú és pikáns-csípős ízek fokozzák, az édes, keserű és fanyar ízek gyógyítják a betegséget.
  • Legjobb gyógyszer az ártó-tűz okozta betegségekre a hashajtás és a hideg víz.

ártó-víz okozta tünetek:

  • Gyenge, lassú pulzus; kábult érzés; fizikai és szellemi nehézségérzet; gyenge testhő; általános gyengeség; hányinger; csökkent ízérzékelés; halovány nyelv, íny és szájpadlás; beesett szemek; felpuffadt test; levertség; súlygyarapodás, hájasodás, elpuhulás; lustaság, aluszékonyság, nehézkesség;
  • étvágytalanság, de a száj és torok izmainak abnormális megnövekedése; gyenge emésztés; nehéz légzés, köhögés; gyötrelmes vizelés; megfázás, nyáladzás;érzéketlenség; elfúló hang; golyva; a nyirokcsomó, lábak, nyak dagadása; lerakódások a húgyhólyagban és az erekben; nyálkabőség az orrban, torokban és a szemben; pangásos típusú megfázások; vesefájdalmak és a gerinc töve táján megjelenő fájdalmak; váladékok felhalmozódása a tüdőben és a gyomorban; daganatok, mérgek; túl feszes izületek, merevség.
  • Legerősebbek nedves időben, szürkületkor vagy reggel, és evés után.
  • Az édes és (kismértékben) a sós ízek fokozzák a betegséget, a csípős, savanyú, fanyar ízek gyógyítják.
  • Legjobb gyógyszer az ártó-víz okozta betegségekre a böjt és a hányás.

Ezen felsorolás alapján ki-ki megállapíthatja, hogy benne melyik ártó van túlsúlyban, és ez alapján választhatja ki a neki megfelelő terápiát.

Ha valaki önmagát megfigyelve és irányítva egyensúlyba hozza a tűz energiát és a víz energiát a levegő energia segítségével, akkor azt fogja tapasztalni, hogy teste fiatalos és egészséges lesz, lelke jórahajló és szelleme világossá és fényessé válik. Ily módon az ősi élettan ismerete és alkalmazása elvezet a jóga kapujához, az egészséges test és tudat birtoklásához. Az egyensúly megvalósítása felébreszti a szubtilis folyamatokra összpontosítás képességét, hiszen az élettan lényege a testi, lelki és szellemi állapotokra való folyamatos odafigyelés. Ez az alapja a javasgyógyászatnak is: így tehetünk javaslatokat másoknak az egyensúly helyreállítására.

A testben keringő energiák irányításával egyensúlyt érhetünk el, ami tovább finomítva lelki harmóniák és szellemi magasságok alapja lehet.

Támaszul hívhatjuk az időben szedett gyógynövényeket és azok megfelelő alkalmazását, a jógagyakorlatokat, az éves körforgásban az adott idő erejét és nem utolsósorban a rálátást az összefüggésekre testi és lelki folyamataink között.

érdemes kiismerni a szellemiségünket hordozó testünk hajlamait, szokásait, hogy az erőket uralva és igába fogva “nyargalhassunk” rajta, mint egy sárkányon. Lehet ennek a sárkánynak hét feje, mint a hét bolygó vagy a hét szövetelem, lehet öt feje, mint az öt elemi energia, de lehet akár három feje is, mint a szél, a tűz és a víz ereje. Az a fontos, hogy tudatában legyünk a felkeltett vagy az éppen időszerűen változó energiák áramlásának, mert a kézbentartott erő a kulcs a szellemi szabadságunkhoz.

A tűz elemi energiához tartozó szervek feladatának és működésének ismertetése, metafizikai jellemzésük.

A víz elemi energiához tartozó szervek feladatának és működésének ismertetése, metafizikai jellemzésük.

A szél elemi energiához tartozó szervek feladatának és működésének ismertetése, metafizikai jellemzésük.