
Olyan korban élünk, amikor évezredes beidegződések, kultúránk, eddig ismerős világunk legfontosabb elemei kérdőjeleződnek meg, évszázados hitek veszítik hatásukat, megszokott nézeteink is átalakulnak. Egy biztos: az emberi létre vonatkozó kérdések – mi az élet és a halál, mi ezek értelme, hol kezdődik az ember szabadsága, s még sorolhatnánk csak a leglényegesebbeket – örök kérdések maradnak. Ma talán minden korábbinál jobban szükségünk van azokra a vallási, kulturális hagyományok által megőrzött útmutatásokra, évezredes bölcsességekre, tanításokra, szimbólumokra, mítoszokra, egyszóval világos világmagyarázatra, amely egységet, harmóniát képes teremteni a benső élmények és a külső valóság között. A hagyományra alkalmazott görög paradosis, latin traditio, szanszkrit parampara szavak mind átadást jelentenek. A hagyomány lényege az átadás, az igazság továbbadható hagyománya.
A Hagyomány tanszéken folyó műhelymunkák célja a magyar és egyetemes hagyomány felelevenítése, összefoglalása és gyakorlattá, alkalmazhatóvá tétele. A kiindulópont az, hogy az önismerethez hozzátartoznak mindazon szellemi javak, a szimbólumokba elrejtett ősi bölcsesség, úgy is fogalmazhatnánk: az önismerethez juttató ősismeret, mint építményhez az alap. Ezért igyekszünk feltárni a magyar hagyomány szemléletét és rendszerét, különösen a magra, a mágikus szemléletre összpontosítva – innen az egyik előadás-sorozat címe: A magiar hagyomány világképe. Az egyetemes hagyomány rendszerén belül pedig a mágiától kezdve a hermetikán át a keleti bölcseletekig, beleértve a taoizmust, a buddhizmust és a hinduizmust, s ezekhez kapcsolódva a szimbólumrendszereket (kivéve az asztrológiát) lehet átfogó módon megismerni. E két tematika segíti a hagyomány tanításainak olyan szintű megismerését, amely útmutatást tud adni a jelen kihívásai közepette.
Az a szellemi kincs, amelyet az emberiség a tudat egészségének megőrzése és teljességének megteremtése, kibontakoztatása érdekében évezredek alatt kifejlesztett, az mint újra felfedezhető és -értelmezhető, a mai kor kihívásaira is alkalmazható tapasztalatként segíthet nekünk a természethez és embertársainkhoz való mélyebb, természetesebb, igazabb viszony kialakításában, a teljesebb élet megteremtésében. A hagyomány végső soron nem más, mint az áthagyományozandó tudás, valamint az áthagyományozás valamennyi – szimbólumot és rítust teremtő – módszere.

A Hagyomány tanszéken belül 2008 és 2011 között lezajlott Egyetemes és Magiar hagyomány kétszer hat félévnyi rögzített előadás-sorozata kétszer hetvenkét, összesen 144 előadást foglal magában, amelyek együtt lehetővé teszik, hogy olyan ismeret birtokába jussunk, amely felöleli a szellemi hagyomány szinte teljes egészét.
Az eddigi előadások felvételeit az érdeklődők a javasboltban megvásárolhatják.
Szeptemberben új hagyomány műhelymunka-sorozat indul Budapesten!
A kéthetente sorra kerülő kétéves előadás-sorozat alatt áttekintjük a következőket:
• A mágia időtlensége és története
• A mágia kapcsolódása más archaikus hagyományokhoz
• A mágia és a hermetikus tanok
• A mágikus szemlélet alapjai
• A mágia ágai, típusai, területei, eszközei
• Mágikus gyakorlatok
• Mágikus elemek a néphagyományban
• Velünk élő mágia – archaikus hagyományok mindennapjainkban
Az előadás-sorozat a mandalaformát követi, ami azt jelenti, hogy fokozatosan haladunk befelé, a belső középpont felé, lépésről lépésre ébresztjük a bennünk szunnyadó képességeket. Lineárisan haladva kevésbé lenne megragadható lényünk és a mágia mélysége, a ciklikus szemléletben azonban könnyebben és pontosabban rajzolódik ki a mágikus gyakorlatot lehetővé tevő egyetemes tudattérkép. Vissza-vissza kell térnünk, megerősítendő az elért szinteket és nyitni újabbak felé.
Így minden alkalommal sorra kerül:
• egy korszak a mágia történetéből;
• egy neves máguscsoport vagy mágus tevékenysége;
• egy mágiával kapcsolatos mítosz, legenda, mese;
• a mágusperek jegyzőkönyveiből egy perirat;
• egy mágikus eszköz, gyakorlat;
• egy életünkben ma is jelenlévő mágikus elem.
Csörgő Zoltán
Személyesen és online is elérhető. Az előadások visszanézhetőek.
Korábbi műhelymunkák felvételei
Az előadások felvételei webshopunkban megvásárolhatók.
A magyar vallás; Pogány hitvilág; A magyar nyelv mágikus természete; A magyar hagyomány keleti gyökerei. Analógiák a keleti vallási hagyományokkal; Eredetmítoszok; Nyilas (lovasíjász) népek – szkíták, szarmaták, alánok, hunok, avarok, kazárok, türkök, besenyők, jászok, kunok – változatok egy témára; A magyar néprészek eredete – székelyek, kunok, jászok, palócok, matyók; Vallásváltás – krízis, a születő szinkretizmus; Pogány magyarok az Árpád-korban; A krónikák világa – az elveszett őskrónika, Anonymus, Thuróczy, Kálti, Tárihi Üngürüsz…; Mágusperek – a jegyzőkönyvek megtalálása, a keletkezés történelmi, társadalmi háttere, inkvizíció, vádak, ítéletek; Mi igazolja a jegyzőkönyvek valódiságát?; Pogány papi tisztségek, a magyar papok rendje – mágusok, javasok, regösök
Mireisz László, Csörgő Zoltán
A magyar történelem a mágusok szemszögéből; Ősvallás, őstörténet rekonstrukciók; Hősök a magyar múltban; Hiedelemmondák; A szkítáktól a honalapítás korának művészetéig; Nevek, a névadás gyakorlata; Varázstárgyak – a népművészet szakrális motívumai; Rovásírás; Népköltészet; A boszorkányperek tanulságai; A hagyományok továbbélése; A magyar karakter
Csörgő Zoltán
Az előadások felvételei a 'Korábbi előadások' menüpontban megvásárolhatók.
Természetismeret, időjárás-megfigyelések; Csillagmítoszok, égitesthagyományok; A Göncöl hét csillaga – belső gyakorlatok, összefüggések; Kiegészítő dualitás, ellentétes dualitás, az aranykor emlékei; Természetfeletti, mítikus lények – sárkány, lidérc, tündér, ördög, óriás, törpe; Táltosok – születés, beavatás, képességeik; Garabonciások; További természetfeletti képességű emberek – látó, tudós kocsis, boszorkány; Boszorkányok, beavatás; Varázs – mágikus gyakorlat; Jósló módszerek; Szertartások
Az előadások felvételei a 'Korábbi előadások' menüpontban megvásárolhatók.
Csörgő Zoltán
A számok; A színek; Állatok és állapotok hierarchiája; Világfa, életfa, égigérő fa; Világszintek: alvilág; Világszintek: felső világ; Elemek: föld és víz; Elemek: tűz és szél
Szent idő; Az élet szentségei; Az élet szentségei – halál; Szent tér – szent helyek
Csörgő Zoltán
Az előadások felvételei a 'Korábbi előadások' menüpontban megvásárolhatók.
Jeles napok, évköri ünnepek 1.; Jeles napok, évköri ünnepek 2.; A magiar hagyomány és a tradíciók összefüggései – a párja nincs tradíció; Erkölcs és tabuk
Világszintek, tudatfunkciók – A világ rétegzettsége és a tudatszintek; Tudatállapotok, lélektípusok – álom, révülés, lélekvezetés; Péntek 13-a, böjt, beavatások; A magyar nyelv a tudat struktúrájáról 1. ; A magyar nyelv a tudat struktúrájáról 2. – A tudat mint térélmény; Tudatállapotok a magiar hagyományban; A mesék világa – mesei szimbólumok 1.; A mesék világa – mesei szimbólumok 2.
Az előadások felvételei a 'Korábbi előadások' menüpontban megvásárolhatók.
Mireisz László, Csörgő Zoltán
A javasok tudása; A magiar és a tradicionális gyógyítás összefüggései; A gyógyítók típusai; A mágusok gyógyító tevékenysége az inkvizíciós perek tükrében 1.; A mágusok gyógyító tevékenysége az inkvizíciós perek tükrében 2.; Az energetikai szemlélet nyomai a népi gyógyászatban; Az egészség alapjai; Gyógynövények alkalmazása a hagyományos orvoslásban; Mágikus szemlélet a népi gyógyászatban 1. – mágikus eljárások; Mágikus szemlélet a népi gyógyászatban 2. – alkotóelmek, cselekmények; Mágikus szemlélet a népi gyógyászatban 3. – igézés, ráolvasás
Mireisz László, Csörgő Zoltán, Barna Gábor
Az előadások felvételei a 'Korábbi előadások' menüpontban megvásárolhatók.
Dúl Antal: A hagyomány és a történelmi idő; Szathmári Botond: Válság és hagyomány; Jankovics Marcell: A szakrális idő; Hajdu Ráfis Gábor: Az elveszett világ – Hit és gyógyítás az ősidőkben és az ókori kultúrákban; Dúl Antal: A hagyomány elemei I.: Aranykor és apokalipszis; Miklóssy Endre: Mítosz és létezés foglalata; Meggyesi Tamás: A szakrális tér ; Dúl Antal: A hagyomány elemei II.: A hagyományok hangsúlyai; Szathmári Botond: Az egyetemes hagyomány; Miklóssy Endre: Messianizmus és a másért való lét; Hajdu Ráfis Gábor: A meghasadt világ – Hit és gyógyítás a középkortól napjainkig; Szathmári Botond: A hagyomány és a művészet
Dúl Antal, Hajdu Ráfis Gábor, Jankocics Marcell, Miklóssy Endre, Szathmári Botond
Az előadások felvételei a 'Korábbi előadások' menüpontban megvásárolhatók.
Hoppál Mihály: Sámánok égen és földön; Szathmári Botond: Sámánok égi utazása; Somfai Kara Dávid: Sámánhagyományok Dél-Szibériában; Kiss Enikő: A vallási elképzelések alapjai az ókori Egyiptomban; Kiss Enikő: Az egyiptomi túlvilágelképzelések; Vekerdy József: A négy Véda; László Levente: „Csillagnyelv” a római Mithras-misztériumokban; Tenigl-Takács László: Mi az upanisad?; Tenigl-Takács László: A nyilvánvaló titok; Szathmári Botond: Mazdaizmus és zurvanizmus; Schreiner Dénes: A görög mitológia, vallás és misztériumok; Irtl Melinda: A védikus hagyomány
Hoppál Mihály, Irtl Melinda, Kiss Ernő, László Levente, Somfai Kara Dávid, Schreiner Dénes, Szathmári Botond, Tenigl-Takács László, Vekerdy József
Az előadások felvételei a 'Korábbi előadások' menüpontban megvásárolhatók.
Szathmári Botond: Gnózis, gnoszticizmus; Kecskés Péter: Hermetika: történeti áttekintés 1.; Mireisz László: Hermetika: történeti áttekintés 2.; Kecskés Péter: A hermetika kozmogóniája; Kecskés Péter: A hermetikus, alkimista processzusok 1., 2., 3.; Kecskés Péter: A tarot szimbólumrendszere; Kecskés Péter: Mágia 1.; Mireisz László: Mágia 2.; Mireisz László: A kabbalisztikus hagyomány 1.; Mireisz László: A kabbalisztikus hagyomány 2.
Szathmári Botond, Kecskés Péter, Mireisz László
Az előadások felvételei a 'Korábbi előadások' menüpontban megvásárolhatók.
Dobosy Antal: A kínai írás kialakulása, a pecsétírás szimbólumvilága; Drasny József: A Ji King (I Csing) világképe; Drasny József: A Ji King – trigramok és hexagramok; Mireisz László: Taoista jóga; Prutkay Csaba: Taoista mágia; Karátson Gábor: Lao-ce és Tao te king; Tokaji Zsolt: Kései taoizmus és alkímia; Simoncsics Péter: A kínai orvoslás és az öt elem tana; Simoncsics Péter: A kínai orvoslás energiatana; Cser Zoltán: Kínai asztrológia; Szemereyné Nagy Melinda: A Chi forgatagában (Feng Shui); Sári László: Konfucianizmus
Cser Zoltán, Dobosy Antal, Drasny József, Mireisz László, Karátson Gábor, Prutkay Csaba, Sári László, Simoncsics Péter, Szemereyné Nagy Melinda, Tokaji Zsolt
Az előadások felvételei a 'Korábbi előadások' menüpontban megvásárolhatók.
Cser Zoltán: A buddhizmus kialakulása; Mireisz László: A buddhizmus eszméi; Porosz Tibor: Buddhista pszichológia; Farkas Pál: Theravada (hinajána); Farkas Pál: Meditációs alapgyakorlatok; Dobosy Antal: Csan, zen buddhizmus; Szathmári Botond: A bon tradíció; Németh Norbert: A buddhizmus filozófiai iskolái; Németh Norbert: Bevezetés a buddhista tantra világába: „eredmény-ösvény” és istenségjóga; Cser Zoltán: Vadzsrajána (tantrajána buddhizmus); Cser Zoltán: Vadzsrajána és dzogcsen; Cser Zoltán: Dzogcsen
Cser Zoltán, Dobosy Antal, Farkas Pál, Mireisz László, Németh Norbert, Porosz Tibor, Szathmáry Botond,
Az előadások felvételei a 'Korábbi előadások' menüpontban megvásárolhatók.
Tenigl-Takács László: A hindu bölcselet kialakulása; Tenigl-Takács László: Darsana filozófiák – Nyája-vaisésika; Tenigl-Takács László: Darsana filozófiák – Számkhja 1.; Tenigl-Takács László: Darsana filozófiák – Számkhja 2.; Nagy József: Darsana filozófiák – Jóga 1.; Nagy József: Darsana filozófiák – Jóga 2.; Fórizs László: Darsana filozófiák – Mímámszá-védánta; Mireisz László: Hindu tantra 1.; Mireisz László: Hindu tantra 2.; Héjjas István: A hinduizmus mint vallások sokasága; Sólyomfi-Nagy Zoltán: Az amerikai síksági indiánok világszemlélete, hagyományai; Sólyomfi-Nagy Zoltán: Indián szertartások közös pipaszertartással
Tenigl-Takács László, Nagy József, Fórizs László, Mireisz László, Héjjas István, Sólyomfi-Nagy Zoltán
Az előadások felvételei a 'Korábbi előadások' menüpontban megvásárolhatók.
A magiarok története; A nyelv kérdése; Az őshaza; Ősi Szkítia; A csoda; A magiarok mint az ősi mágia őrzői; Létforgatag; Lux oriens – keleti mágia; Anusirvan; Kard, kehely; Magyar szent helyek; Vata
Mireisz László, Kovács Gábor, Csörgő Zoltán, Barna Gábor
Az előadás-sorozat feltöltés alatt van, türelmet kérünk.
A magyar hagyomány metafizikája 1.; A magyar nyelvről és népnévről; Sumérek, médek, hettiták; A mágusok nyomai; A magyar hagyomány metafizikája 2.; Az őshaza 2.; Hunok és magyarok; A magyar hagyomány metafizikája 3.; A magyar vallás kapcsolatai; A magyar vallási tisztségek hierarchiája
Mireisz László, Kovács Gábor, Csörgő Zoltán, Barna Gábor
Az előadás-sorozat feltöltés alatt van, türelmet kérünk.
Az előadás-sorozat ünnepeink rendjének, üzeneteinek megértését, a szimbólumokba, szertartásokba rejtett tudás alkalmazását tűzi ki célul. Az eddig huszonöt évnyi – negyed századnyi – kutatás felismeréseinek összegzése egyetemes nézőpontból azért lehet mindenkinek hasznos, mert egy-egy havi időszak ünnepeit és hagyományait mélyen megismerve megtanuljuk, miként segíthetik ezek az önismeretünket, valamint az összhang, a harmónia megtalálását önmagunkkal, környezetünkkel, közösségünkkel. Az ünnep talán a legegyszerűbb és legnemesebb eszköz lehet ahhoz, hogy újra felfedezzük kapcsolatainkat a természettel, a mindenséget és a természetet átható erőkkel, a láthatatlan természetfelettivel.
Az ünnepek évköri helyzetének kozmikus rendbe ágyazottsága; Az ünnepekhez, a jeles napokhoz kapcsolódó szertartások és szimbólumok benső üzenetei; Az analógiás látásmód alkalmazása az ünnepi szimbólumok kapcsán a tudatos életvezetés alakítása érdekében; Az idő megszentelése, a „visszavarázsosítás” lehetősége; Az ókori (görög, római, kelta, ind, kínai…) magaskultúrákhoz és a világvallásokhoz kapcsolódó (zsidó, keresztény, muzulmán, hindu, buddhista, taoista…) hagyományok párhuzamai; Egy-egy időszerű mítosz vagy mese tanulságai; A ciklikus időben újra és újra megélhető egyetemes ősmítosz, a Naphős útjának ránk is vonatkoztatható feladata az állatövi jegyben; A magyar néphagyomány által megőrzött tudás adott időszakra vonatkozó útmutatásai; Az ősképek (archetípusok) útmutató erejével való kapcsolat lehetősége; Az átalakulás, fejlődés mind magasabb szinten ismétlődő lehetőségei az évente körkörösen visszatérő ünnepeinkben – a teljesebb élet felé; A benső fény kibontakoztatása és magba sűrítése az évkör árapályának folyamatában.
Más hagyományok ismerete és az analógiák meglátása révén a lokális hagyomány, a statikusnak tűnő helyi kultúra újraéled, beépülhet a dinamikus mába, folyton változó jelenkori kultúránk része, sőt irányadó, a jövőt is alakítani képes magja lehet, hiszen a legbensőbb, legmélyebb tartalma időtlen, kortalan, örök tudást őriz.
A tradíció, a hagyomány az egyetemes tudás annak a teljes bölcsességnek a birtokbavétele, amely egyszerre immanens és transzcendens, minden létezőben benne rejlő, ugyanakkor emberfeletti. Ennek megfelelően az egyént meghaladó eredetű és célú értékek alkotását teszi lehetővé, legfőképpen pedig visszahelyezi az embert eredeti állapotába.
Gondolkodásmódunknak ma is alapvető sajátossága a jelképek és analógiák használata – és ha tudatosítjuk azt a mozzanatot, ahogy a szimbólumok működnek, s ha felismerjük a mélyükön rejlő egységes tudást, akkor a szimbólumok az emberi kultúrán túl önmagunk megismeréséhez vezethetnek.
A hagyomány összefüggő világszemléletet és szimbólumrendszert nyújt, analógialáncokban gondolkodik. A lánc egyik végén a látható, megfogható, konkrét dolgok láthatatlan szálakkal kapcsolódnak égi másukkal, az ideákkal. Az embernek így a kozmosz rendezett, mindent magába foglaló teljességébe, a kozmikus hierarchiába ágyazott léte összhangban zajlhat a természettel.
A hagyományra a ciklikus időszemlélet, azaz az idő körkörös megélése a jellemző. A világegyetem rendszerének lemásolásával, az évkör szertartásai által az ember részese a természet eseményeinek, az átmeneti rítusok finom szabályozásával pedig rendezett és tudatos életvezetés alakítható ki a közösség – többnyire íratlan – törvényei mentén.



A jobb felhasználói élmény érdekében mi is sütiket használunk a gyors eléréshez. Ehhez szükségünk van a hozzájárulásodhoz.