Javasok
Kik a Javasok?
Javas Hagyományőrző Kör
Szellemi vezetőnk
Mireisz László (Budapest, 1950) nagyon fiatalon kezdte keresni a metafizikai, a lét értelmére és a halál mibenlétére vonatkozó – azaz a „végsőnek” nevezett – kérdésekre a válaszokat. A hetvenes évektől célirányos filozófiai, vallási, szimbológiai kutatásaiban a legnagyobb támaszt a szellemi gyakorlatok jelentették.
1978-tól 1982-ig a Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet buddhista papképző szakát végezte el, mely buddhista pappá szenteléssel zárult. Ezután kétszer három évet töltött intenzív, a benső folyamatok megfigyelését lehetővé tevő gyakorlatokkal elvonulásban. A második három évben az intézet tanáraként már rendszeresen tartott előadásokat a legkülönbözőbb vallási és metafizikai hagyományokról, azok világképéről és gyakorlásra vonatkozó szemléleti alapokról.
1989-től az Átama buddhista szahadzsija rend három alapítójának egyike és vezetője. 1991-ben egyik alapítója volt A Tan Kapuja Buddhista Egyháznak, valamint A Tan Kapuja Buddhista Főiskolának, ahol a buddhológia tanszék vezetője lett. 1999-től A Tan Kapuja Buddhista Egyház egyházi tanácsának vezetője.
1993-ban kezdett harmadik hároméves elvonulása idején célja a keleti tanítások, azokon belül is kitüntetett módon a védikus világkép, a hármasságra, az egyensúlyra épülő elvek és a magyar hagyomány ötvözéséből született „javas út” kidolgozása volt. Ebből a törekvésből született, bontakozott ki az a magyar nyelven és a magyar (magiar) hagyomány összefüggésében megfogalmazott szellemiség, látásmód és gyakorlatrendszer, amely a Javas Hagyományőrző Kör és az érdeklődők számára útmutatást nyújt a szellemi megvalósításhoz.
Kik vagyunk?
Ismerj meg bennünket!
A Javas Hagyományőrző Kör kezdetektől a magyar hagyomány és az egyetemes hagyomány közös gyökereit kutatja. Az általunk értékesnek tartott és mentett hagyomány fontos eleme a hierarchia, melynek alkalmazásával a szellemi úton járó ember a folyamatos önmeghaladást gyakorolhatja. Elnevezésünk forrása pedig az, hogy a jós és a javas jelentése közös ősre vezethető vissza, s ez alapján jogosan feltételezhetjük, hogy a jóslás, valamint a javaslás egyazon ember tudása és képessége volt. A javas hagyományőrök ezt igyekeznek feléleszteni, hogy összeszedetten, rendezetten, vidáman, jókedvvel tudjunk átmenni az életen a változásokat követve és a folyamatokat mind tisztábban látva. A belső tapasztalás és a hagyomány értékeire alapozva javasoljuk rendületlenül, hogy törekedni kell az önismeret, az éberség, az önfegyelem, a lelki és testi egyensúly, az analógiás látás és az idő ritmusa ismeretének birtokában az értékes, tudatos, emelkedett emberi élet megvalósítására.
Számunkra is és a külső érdeklődők számára is fontos lehet az, hogy összefoglalva, tisztán lássuk magunk előtt a javas elveket, hogy mindig szem előtt tarthassuk őket. Ennek az összefoglalásnak lehet az alapja a javas elvek alábbi rövid és tömör áttekintése, melyben mintha kívülről néznénk rá a javasokra, úgy nézünk rá önmagunkra.
A javasság a második ezredforduló környékén, a közép-európai Kárpát-medencében egy szellemi mozgalomként bontakozott ki, amely a tanítani-gyógyítani-javasolni hármas jelszavával egy „új” szellemi utat teremtett, s melynek tagjai magukat javasoknak nevezik. A javas szó jelentése a szótárak szerint: főnévként (javast, javasok, régies formában javasa) „ pogány kori pap, kuruzsló, varázsló, táltos”, lásd Arany János versében: „Táltosok és bölcsek, javas, oltárnéző, / Gyűl oda bűbájos, énekkel igéző”. A néprajzban a javas rendszerint apáról fiúra hagyott kuruzsló és jósló eljárásokat ismerő, a babonás hiedelem szerint gyakran természetfölötti erővel és képességgel rendelkező férfi, ahogy a köznyelvben él: „A faluban élt egy javas”. Melléknévként a javas a kezdetleges, kuruzsló vagy babonás gyógyítással kapcsolatban jelenik meg, például mint „arra használt szer, javas szer”.
(Az anya) a méhecskét küldi kilenc tengeren túl, hogy onnan javas írt, fűszerszámot hozzon
– írta Kosztolányi Dezső. A javas ( a Balaton környékén javos ) szó és fogalom a magyar hagyomány egyik gyöngyszeme, mert ebben maradt meg a jós szavunk, valamint a javasol, továbbá a javaslat, amely a beteg jav-ára válik, továbbá a jó-s, jó-só = jó-szó. ( a helyes vagy igaz beszéd értelmében). Más szempontból a jav, javak, javadalom = mindaz, aminek gazdasági szempontból értéket tulajdonítunk, vagy a javít = jobbít összefüggés is érdekes.
Honnan ered?
A javas mozgalom eredetét a régi, kereszténység előtti vallásra és akkorra vezeti vissza, amikor a magyarság a médekkel és később a perzsákkal élt együtt, vagyis a hét méd törzs egyike volt (kb. i. e. 1200–522). Ezt a népcsoportot nevezték az ókortól a különböző népek maga, magar, magi, magia, magiar, magyar, mago, magos, magor, magus stb. néven. Bár általában perzsáknak is tartják őket – és valóban, a perzsákkal is éltek –, mivel a Zarahustra-vallás megerősödéséig, a Dáriusz előtti századokban a perzsák is mágushiten voltak. A mágusok korábban a médekkel érkeztek a Zargosz-hegység északi nyúlványa, az Ararát és a Van-tó környékére, a mai Irán északi részére i. e. 1000 körül. A hét méd törzs egyikeként ír róluk Hérodotosz. A javasok ezt a mágusi hitet a magukénak vallják, de még ha a gyakorlásuk eredményeképpen természetfölötti erő birtokába jutnak is, tiszteletből és a fogalom eltorzulása miatt mégsem nevezik magukat mágusoknak. Másfelől a magyar szó jelentése is ez, ezért a „magyar mágus” kifejezés megkettőzés lenne. Vagyis a javasok olyan magyarok, akik visszaemlékeznek ősi világukra, vallásukra, hitükre.
A javasok a régi magyar vallást közös gyökerűnek tartják a védikus vallással, ezért tanrendszerük középpontjában a hármasság áll, amely a világerő három arca. Ezek szerint az Univerzum, a Világ, a természet, a test, a tudat milyenségét a világerő három aspektusának viszonya szabályozza. Ezek minél tökéletesebb egyensúlya harmóniát, az egyensúly megbomlása diszharmóniát eredményez. S mivel a világerő közvetlenül a tudatban is megnyilvánul, ezért a javasok minden megnyilvánult jelenséget a tudatáramlásokra vezetnek vissza, mert a tudat az a terület, ahol a három erő befolyásolható. A javasok gyakorlatrendszere erre az elvre épül fel. A javasjóga a tradicionális jóga erre az elvre fókuszáló változata. Maggyakorlata a „hét világ jógája” gyakorlat. A javasgyógyászat is ezekre az alapokra épül. Alapelve: élettanilag az anabolizmus-metabolizmus-katabolizmus egyensúlya = egészség,a három folyam diszharmóniája = betegség. Magtanítása az „általános rendszerező élettan”, amely minden premodern, tradicionális élettant és gyógyászatot beépít és rendszerez az élettani folyamatok leírására és befolyásolására a gyógyítás érdekében. A javasok a jósláshoz három eszközt használnak, és a hármasság jegyében három különböző tradíció jósrendszereit építik össze eggyé: a hermetikából a hermetikus asztrológiát, a kínai taoizmusból a Ji Kinget és az Egyiptomból eredő héber tarot-t. A javasok tisztelik a természetet, és forrásoknál, fáknál, köveknél szertartásokat végeznek, melyen időnként egyfajta „szekerezős” zenét zenélnek. A természetben munkáló világerőt háromfejű sárkány alakjában jelenítik meg. A természeti folyamatokat befolyásolhatónak tartják a tudat folyamatain keresztül, a megfelelő analógiák megteremtése által. A javas számára minden jel, üzenet – benső állapotáról és éppeni szellemi feladatáról. Nagy ügyességgel használják a „természet patikáját”. A javasok egyaránt ismerik az ásványok, növények, állatok, csillagok világát, rendszeresen bejárják ezeket a hétvilág-gyakorlat által. A javas a megszerzett tudatosságból származó erőt további emelkedésre, a még nagyobb harmónia megteremtésére fordítja. A magyar nyelvet szent nyelvként tisztelik, és az egyik olyan hagyatéknak tartják, amely a régi mágusok világából megmaradt. A javasok a magyar nyelv csodálatos tulajdonságait alkalmazzák a tanításban, a gyógyításban és a javaslásban egyaránt.
Javassá tanulás, gyakorlás, valamint egy szertartás által lesz valaki, melyet három javas végez. Az a jó, ha minden faluban él egy javas, mert békés emberek és életfeladatnak tartják a tanítás, gyógyítás, javaslás gyakorlását, de csak akkor tanítanak, gyógyítanak és javasolnak, ha kérik őket.
A javasok három szimbóluma:
A háromélű kard,
amelynek markolatán a három sárkányfej a javas felé néz.
A háromfejű sárkányt
kötőféken tartó javas.
A gyógyfa,
amelyet a javasgyógyászok használnak.
A javasok azt vallják, hogy úgy kell átmenni az életen, mint kés a vajon, és a következő életben is munkálkodni tovább a még tökéletesebb harmóniáért, mert minden tett megtermi a maga gyümölcsét.