Boldog születésnapot minden Kos-szülöttnek! És sikeres újrakezdést a természetnek, amely ilyenkor készül kirobbanni és megjön visszavonhatatlanul a tavasz.
A Kos éppen a természetben ilyenkor koncentrálódó hatalmas kezdőerő meglétét szimbolizálja. Ezért tartja az asztrológiai hagyomány úgy, hogy a Kos-szülöttek a legjobb harcosok. De rögtön hozzátehetjük: egy harcosnak nem könnyű megtalálni azt, akivel igazán meg kell harcolnia.
Napjainkban egyre többször hallom a kérdést: vajon kitör-e a háború az egymásnak feszülő erők között, vagy ez is megoldódik úgy, ahogy az elmúlt fél évszázad megannyi háborús feszültsége? És egyáltalán, mit tehet az egyes ember azért, hogy hozzájáruljon a békéhez? Amilyen nehéz válaszolni erre a nyugati civilizáció szemszögéből, olyan egyértelmű választ kapunk erre a védikus alapokon álló világképekből és így javas szempontból is, csak néhány alapelvet kell hozzá tisztázni.
Például fontos alapelv az, hogy bármiről legyen is szó, a védikus világkép szerint – és gondolok itt elsősorban a számkhja darsanára – minden dolog, legyen az élő vagy élettelen, legyen az világi, lelki-tudati vagy élettani folyamat, három energiának az egymásra hatásából áll. Ezek a szattva, radzsasz és tamasz, avagy prána, tedzsasz és odzsasz, illetve levegő, tűz és víz. A taoizmusban jang, jin és csi. Ebből a három erőből épül fel minden. Az egyes ember élettani folyamatai éppen úgy erre a három erőre épülnek, mint az emberiség társadalmi szerveződése vagy bármely más létező struktúra. Nem újdonság ez a javas vonal ismerői számára.
Messzire vezetne kibontani ezt az analógiát a létezés különböző szintjeire és belemenni abba, hogy például a három nagy világvallás mennyiben reprezentálja a három védikus erőt – továbbá a mikrofizika triplettjei mennyire fedik le ezt az elvet és a többi. Ennél rövidebb út az, ha megtapasztaljuk ennek a három erőnek a jelenlétét, mégpedig az élettani folyamatokban.
Az élettani folyamatok közvetlen megfigyelésére itt van számunkra a test – a saját testünk működése. Megfigyelhetjük, hogy a testi folyamatok miként függenek a táplálkozástól, az életvezetéstől, a napi ritmustól, sőt mélyebben az érzelmeinktől és elmeműködésünktől. Megfigyelhetjük, hogy amennyiben ezekben a folyamatokban a három erő relatív egyensúlyban van, akkor a test egészséges, valamint azt is megfigyelhetjük, hogy a szenvedéseinket a vágy, a gyűlölet és a tompaság – e három erő diszharmóniájának felfokozódása okozza.
Az emberi test a természet része, és a világ minden folyamata a természetet követi. Ha megfigyeljük az emberi testben ezeket az erőket, megtanulhatjuk vezetni azokat, és ha a tudatban figyeljük meg ezeket az erőket, akkor megtanulhatjuk igázni, fegyelmezni és a még nagyobb egyensúly érdekében visszafogni a három erőt. Gyakorlattá válhat számunkra az, hogy megtanuljuk visszafogni a mindig túlsúlyra törekvő erőket, melyek abban az értelemben világerők, hogy minden létezőben ugyanazon három erő működik.
Az egyes embernek azzal érdemes kezdenie, hogy békét teremt önmagában, egyensúlyt teremt a belső erők között. Mert amennyiben az ember testi, lelki-tudati és szellemi működése egyensúlyban van, akkor azon túl, hogy boldogabb, bölcsebb, békésebb és derűsebb lesz, talán – láthatatlan szálakon – a világban is nagyobb egyensúly lesz a háborgó erők között.
Mindannyiunk számára út lehet a vágy, a gyűlölet és tompaság megfékezése és visszafogása, és különösen igaz ez mostani ünnepeltjeinkre, a Kos-szülöttekre, akiknek emelkedett szolár-ünnepet és szellemiekben gazdag évet kívánunk!
Megjelent a Javaslap 2006/3. számában
